A PENÉSZIRTÓK BEMUTATJÁK:
 TISZTA LEVEGŐT A LAKÁSOKBA!
SZELLŐZTESSÜNK OKOSAN! KÉPGALÉRIA    GYAKORI KÉRDÉSEK KAPCSOLAT

Folyik az ablakon a víz, penész jelent meg a sarkokban, rossz,
dohos a lakás levegője, és nem segítenek az ügynevezett.
páragyűjtő készülékek, "csodafestékek"?

Megoldjuk, hogy falpenész
mentes legyen otthona!

A megoldás kulcsa a probléma okának megszüntetése, vagyis páratartalom optimális szinten tartása, azért hogy ne alakuljon ki olyan magas páratartalom a lakásban, hogy az lecsapódhasson a leghidegebb felületeken (ablak, falsarok,..). Mert ahol van nedvesség, ott előbb-utóbb a páralecsapódás és a penész is megjelenik.

Energia megtakarítás céljából a korszerű szigetelési eljárásokkal és a légmentesen záródó ablakokkal megszüntetjük a természetes légcserét, így a lakásunkban, családi házunkban az emberi tevékenység által termelődő nedvesség (légzés, fürdés, főzés ,..), - nem is beszélve a különféle szennyezőanyagokról - egyre jobban terhelik belső környezetünket, párafeldúsulást, penészesedést eredményeznek. Épületeink szellőzésének átgondolásával, megfelelően kiválasztott szellőzőelemek beépítésével gondoskodhatunk otthonunk energiatakarékos, páraszabályozott szellőztetéséről.

Oszlassunk el egy tévhitet!

Sokan tévesen úgy gondolják, hogy saját maguk tehetnek arról, ha penészes vagy dohos, párás a lakásuk. A penész, illetve a párás, dohos levegő egyszerűen abból adódik, hogy vizet használunk. Vannak, akik kevesebbet, vannak, akik többet.  Akik több vizet használnak, például többet zuhanyoznak, fürödnek, mosnak, szárogatják a ruhákat a lakásban, vagy mossák fel a padlót, azoknál több pára termelődik. Így nagyobb az esélyük rá, hogy penészesebb legyen a lakásuk.

Ironikus módon tehát minél tisztábbak vagyunk, annál penészesebb lehet a lakásunk. A szellőzés hiányát is okolják a penész és a rossz levegő kialakulásáért, amiben –valljuk be-, sok igazság van. Mivel a mai ablakok az energiaár emelkedése miatt jobban szigeteltek, mint a régi ablakok, kevesebb levegő jut a lakásba. De azért gondoljuk csak végig: a megfelelő légcseréhez 4-5 óránként át kellene szellőztetnünk az egész lakást 5-6 percen keresztül. Azaz 4-5 óránként hosszú percekre huzatot kellene keltenünk. Ha jobban végiggondoljuk, ez elképzelhetetlen.

Napközben is csak úgy oldható meg, ha mindig van otthon valaki, aki megfelelő időközönként és ideig szellőztet, ám képzeljük csak el, ki fog például este fürdés után, illetve éjszaka -5 vagy -10 C° -os huzatot csinálni – valljuk be, senki.

De tételezzük fel, hogy van ilyen ember. Ekkor is felvetődik egy fontos kérdés: mikor és mennyi időre nyitná ki az ablakokat. Ruhaszárogatás és zuhanyozás után több, délután és éjszaka pedig kevesebb ideig? Mert nem mindig egyforma a páramennyiség a lakásban. Beláthatjuk, ez nem igazán megoldható, ráadásul gazdaságtalan is.  A megoldás a páraszabályozott szellőzés, minimális vagy nulla energiafelhasználással. Ha ezt megértik az emberek, azaz rájönnek, hogy mennyire tévesen is gondolkodtak a szellőztetésről, ezután keresnek fel bennünket.

 

Belső páratartalom a meghatározó tényező

 

Akár folyékony, akár vízgőz formájában a víz az elsődleges problémaforrás az építőiparban. Már kis mennyiségű vízgőz is elegendő ahhoz, hogy közvetlenül, vagy közvetve hatással legyen a használók egészségére, és az épület szerkezeti elemeire. Légzőszerveink hozzávetőlegesen 40-60% relatív páratartalom mellett működnek megfelelően, az ennél nagyobb páratartalom káros a bent tartózkodókra és az épületre egyaránt.

A jó hőszigetelésű új, vagy utólag szigetelt régi épületekben a szigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhat komoly pára gondokat: a leghidegebb felületeken víz kondenzációját, a párazáró rétegnél nedvesedést, a fal hőszigetelő képességének leépülését. A nedvesség nagy része hétköznapi emberi tevékenységek - lélegzés, felületi kipárologtatás, mosás, ruhaszárítás, főzés, zuhanyozás - következtében szabadul fel. Ezen kívül jelentős a szobanövényeink hozzájárulása a belső páratartalom növekedéséhez.

Miért szükséges a szellőztetés?

A szennyezőanyagok eltávolítása a lakótérből

A belső légszennyezés több forrásból eredhet, például függ az életviteltől, az emberi szervezet működésétől, vagy felszabadulhat az alkalmazott építési anyagokból is. Ezek koncentrációja és kémiai összetétele nagyban befolyásolja a helyiségben tartózkodók komfortérzetét, egészségét, valamint az épületszerkezeti elemeket is.
 

A legkisebb energiaveszteséggel kell eltávolítani a lakótérben felszabaduló szennyezőanyagokat: ez a fő célja egy jól szabályozott szellőzésnek.

 

Mi is az a falpenész?

A penészgombák a földi élővilág szükséges részét alkotják, s fontos szerepet töltenek be a szerves anyagok lebontásában, az elemek körforgásában. Egyes egyedei kifejezetten kedvenceink közé tartoznak. Bizonyos penészgomba fajokért azonban nem lelkesedünk ennyire. A penészgombák általában nem rejtőzködő típusok, telepeik szabad szemmel is jól láthatók. A lakáson, vagy munkahelyen belüli rút esztétikai látványuk elegendő figyelmeztetés kellene, hogy legyen az ember számára.

Penészes zuhanyfülke, a fürdőszobai csempe elszíneződött fugája, a falszegletek tenyérnyi méretű, átnedvesedett, penésztől feketéllő foltjai rikoltozzák a veszélyt! A rafinált mikroorganizmusok pedig nem maradnak meg életterük (falfelület, csempe-fuga) színhelyén.

A szaporodást biztosító spóráik – melyek szabad szemmel már egyáltalán nem fedezhetők fel – tömegesen kerülnek a helyiség légterébe. Egyes penészgomba fajok spórái mérgező anyagokat is tartalmaznak. Ezek – az ún. mikotoxinok – belélegezve izgatják az orr nyálkahártyáját, a szem kötőhártyáját, felső légúti panaszokat válthatnak ki, bőrgyulladást kelthetnek vagy a szervezet általános immunválaszát „kierőszakolva” különféle allergiás tüneteket okozhatnak.

A gyakrabban előforduló fajok akár szénanáthát, asztmát, tüdő aspergillosist, tüdő mikózist is előidézhetnek, s megbetegíthetik a külső hallójáratot, az orrüregeket, szaruhártyát, illetve bőrgyulladást is okozhatnak. A nedves falú, penészes lakás egészségügyi veszélye régóta ismert. Korábban csak sejtették, ma már tudományosan is igazolták egyes légúti betegségekben, allergiás tünetekben, az ízületi gyulladások vagy más kórképekben betöltött szerepét.

2003–2004-ben az Egészségügyi Világszervezet 8 európai nagyvárosban 8235 lakásban gyűjtött információkat a lakás minősége és a benne élők egészségi állapota összefüggéseinek pontosabb megismerése érdekében. A vizsgálat a kutatókat is meglepte. A legerősebb összefüggést – méghozzá rendkívül sok kórképpel – a lakások penészedése mutatta. Szignifikáns matematikai-statisztikai összefüggés és 36-106%-os többlet kockázat volt igazolható a penészes lakás és a benne élők akut-, illetve krónikus légúti betegségeit, különféle allergiás tüneteit, egyes szív- és érrendszeri kórképeit, neurotikus és depressziós panaszait, csont- és ízületi rendszeri betegségeit, sőt a világszerte népbetegségnek számító csontritkulását (oszteoporozis) illetően is.

Minden okunk meg van tehát arra, hogy a korábbiaknál komolyabban vegyük fel a harcot a káros penészgombákkal! Fontos tudni, hogy a párás levegő kedvez a penészgomba szaporodásának. Szabályozni a páratartalmat kimondottan csak szellőző rendszerekkel tudjuk.

 

SZELLŐZTESSÜNK OKOSAN!


A higroszabályzásról


A szellőzési rendszer "passzív" elemeinek működését különböző módokon szabályozzuk, hogy alkalmazkodjunk minden helyiségben a szellőzési szükséglethez. A szellőző levegő mennyiségét különböző módokon befolyásolhatjuk: páraszabályozással, manuális működtetéssel, mozgásérzékelő, és mozgásintenzitás-érzékelő által.

A páraérzékelős technológia különleges helyet foglal el a szabályozott szellőzési rendszerek területén. Köztudott, hogy egy lakásban a pillanatnyi páratartalom is jól jelzi a levegő szennyezettségének mértékét. Ezért az Aereco légbevezetők és légelvezetők többsége páraérzékelővel rendelkezik, melyek az adott helyiségben a belső relatív páratartalom szerint szabályozzák a levegő mennyiségét. A szellőzőelemek egész évben optimálisan szellőztetnek, mindig ott ahol és amikor szükséges, illetve mindig csak megfelelő mértékben. Az érzékelő automatikusan figyelembe veszi a belső hőmérsékletet is, amely döntő pontja a speciális és pontos hőmérsékleti együttható beállításának. Egy precíz és megbízható automatikus érzékelő

A páraszabályozott szellőzőelemek érzékelője és működtetője azt az ismert fizikai jelenséget használja ki, hogy egyes anyagok megnyúlnak a páratartalom emelkedésekor és összehúzódnak, ha a levegő szárazabbá válik. Ezen az elven működik a V8 és V16 érzékelők 8, illetve 16 rétegű poliamid pántkötege, amely egy vagy több zsalut mozgat, ezzel befolyásolva a szellőzőlevegő mennyiségét a mindenkori belső relatív páratartalom függvényében. Minél nagyobb a helyiség levegőjének páratartalma, annál jobban kinyitnak a zsaluk. A légbevezetők V8 érzékelője csak a belső levegő páratartalmát érzékeli, a beáramló friss levegőtől elszigetelt, tehát annak nedvességtartalma, vagy hőmérséklete a működését nem befolyásolja.

A hőmérsékleti szabályozás érdekében, hogy az érzékelő bármelyik évszakban működjön

A páraszabályozott légbevezető zsalujának helyzetét az érzékelő poliamid pántköteg szintjén mért relatív páratartalom értéke határozza meg. Ez az érték ugyanakkor különbözhet a szoba közepén mért értéktől, hiszen ugyanakkora abszolút páratartalom mellett is a relatív páratartalom különbözhet, a különböző hőmérsékleti értéktől függően. Ezek után érthető, hogy a légbevezető érzékelőjének szintjén mért hőmérséklet meghatározó hatással van a mért relatív páratartalomra. Tehát alapvető fontosságú ennek a hőmérsékletnek a szabályozása, annak érdekében, hogy az éghajlati és időjárási viszonyoktól (azaz a belső és külső hőmérséklettől, illetve a belső és külső páratartalomtól) függetlenül kontrollálni lehessen a mozgó zsalut, valamint hogy ezt a szabályozást közvetlenül alkalmazni lehessen a belső páratartalom szerinti szabályozásra.

 

Levegőt a lakásokba! (cikk)

Talán furcsának tűnhet a cím, de mire a cikk végére érnek biztos vagyok benne, hogy megértik mire gondoltam. Mindenkinek természetes, hogy mivel lakásban, vagy házban lakik, nem kell külön levegőről gondoskodnia, mert az mindig van, hiszen lélegzünk, élünk. Igen ám, de gyakran fel sem tűnik hogy az a levegő kevés, vagy már elhasznált, és ki kellene cserélni külső friss levegővel. Mondjuk ez általában télen fordul elő, amikor még a pénztárcánkat is jól megnézzük és megmagyarázzuk magunknak, hogy azaz 1 perces szellőztetés bőven elég is volt! De ez nem így van! Bár lehet, hogy nem érezzük kellemetlennek a levegőt és észre sem vesszük a nappaliban felakasztott higrométer mutatóját, amely éppen a 70-es szám fölé kúszik.

De általában itt kezdődik a baj és az esetek többségében, a lakásban nem a belső hőmérséklettel, hanem a páratartalommal van gond. Mert amikor a lakáson belüli komfortról beszélünk, az egyik legfontosabb tényező, a belső levegő páratartalma, a belső hőmérséklet mellett. Jól érezzük magunkat lakásunkban, amikor szervezetünk hőegyensúlyát megfelelőnek ítélünk meg. Ezeket a szubjektív, bennünk kialakuló érzeteket, nagyon sok tényező befolyásolja, befolyásolhatja. Ilyenek, pl. a levegő hőmérséklete, relatív páratartalma, felületek hőmérséklete, a levegő mozgása és iránya, testünk hőtermelése, hőleadása, a rajtunk lévő ruházat hőszigetelő képessége, párolgást befolyásoló hatása.
Nyilván amikor az ember fázik, akkor feljebb csavarja a termosztát gombját, vagy állít a radiátor szelepeken. De mi van, ha a lakásban túl magas, vagy túl alacsony a páratartalom. Nem tudunk semmilyen gombhoz nyúlni, hogy állítsunk egy kicsit a páratartalmon. Amikor túl alacsony a páratartalom, akkor persze tudunk párologtatni, vagy csak kényelmesen kitesszük a szárítani való ruhát a nappali közepére és máris emeltük a páratartalom szintjét a lakásban. De mi van akkor, amikor túl magas ez az érték? Mi történik? Ekkor jelennek meg a lakásokban a pára gondok, penészesedési problémák, amelyek számos problémaforráshoz vezetnek!
Ahhoz, hogy megértsük pontosan miről is van szó, érdemes az elején kezdeni.
Lakókörnyezetünket az energia megtakarítást célzó lépésekkel párhuzamosan „új ruhába öltöztetjük”, egyre korszerűbb hő és hangszigetelést biztosító műanyag és fa nyílászárókkal, párazáró falszerkezetekkel látjuk el épületeinket, melyek a lehető legkisebb energiafelhasználást biztosítják.

1.fotó: Légbevezető beépítve

Az építőipari fejlődés, a hőszigetelés javításával, a szinte teljesen légtömör épületekkel igen jó hatást gyakorol a fűtésszámlánkra, viszont ennek sajnos vannak hátrányos velejárói is. A mai építési technológiákkal „bedobozoljuk” az épületeket, lakásokat, így megszűntetjük a helyiségekben és a helyiségek közötti légforgalmat, melynek következtében romlik a komfortérzet, és a lakásban az emberi tevékenység által termelődő nedvesség, vagy a különféle szennyezőanyagok egyre jobban terhelik a belső környezetünket.
Gondoljunk csak arra, mi mindent teszünk egy lakásban, főzünk, mosunk, mosogatunk, teregetünk, és nem utolsósorban még lélegzünk is… !!! Ezek nem elhanyagolható páratermelő tevékenységek. A termelt pára természetesen családtól, szokásoktól függően változik, de elérheti akár a napi 15-17 liter vizet is.
Ezt a nagy mennyiségű nedvességet, a lakás levegője tartja mindaddig magában, míg egy viszonylag hideg felülettel találkozva, víz formájában meg nem válik tőle. Ezt nevezzük kondenzációnak, és helyei általában a hidegebb falfelületek, az un. hőhidak, vagy ablakfelületek. Mint tudjuk az ablakok hátbocsátási tényezője a falakénál jóval magasabb (kivéve természetesen a hőhídakat), így általában az ablakokon jelennek meg először a vízcseppek.
Ahol persze az a belső felület amely lehűl az un. harmatponti hőmérséklet alá, szintén nedves lesz, tehát a pára mindazon a pontokat megtámadja, ahol „túl hideg” van.
Viszont ahol a páralecsapódás megjelent, nemsokára a penész is megtelepszik!
A penészesedés tartós jelenléte amellett, hogy nagyon csúnyán elszínezi a fal felületét, veszélyezteti az épület állagát. A nedves falú, penészes lakás egészségügyi veszélye is régóta ismert. Korábban csak sejtették, ma már tudományosan is igazolták egyes légúti betegségekben, allergiás tünetekben, az ízületi gyulladások vagy más kórképekben betöltött szerepét.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük az imént felvázolt problémákat?

Fentiekből látható, hogy lakásunk páratartalmát kell optimális szinten tartani. Mi is az optimális páratartalom? Az embernek kb. 45-55 % relatív páratartalom az ideális. Ekkor sem túl száraznak, sem túl nehéznek nem érezzük a levegőt.
Ahhoz, hogy ezen a szinten tartsuk a levegő páratartalmát, nem elég naponta kétszer kinyitnunk az ablakot télen, és nem elég az sem, hogy beszerzünk 15 db páragyűjtő készüléket, melyet a lakás bizonyos pontjain helyezünk el.
Megjegyzésképpen a páragyűjtő készülékek friss levegőt nem teremtenek a lakásban, márpedig egészséges életünkhöz általában a 0,5-0,7-szeres légcsere indokolt.
Tehát célszerű szellőztetni lakásainkban, de az sem mindegy hogyan. A világításkapcsolóra kötött WC ventilátor nem tudja teljesíteni a kívánt lakásszellőztetést. Naponta nem lehet fél óránként kinyitni az ablakokat, öt percre, mert ezt egyrészt azt kívánná, hogy valaki mindig legyen otthon és éjszaka se sokáig hajtsa párnára a fejét, másrészt télen ez túlzott energiapazarlással is járna.


2. fotó: Szellőzési rendszer felépítése

Jó lenne, ha megtarthatnánk az épületek jó hőszigetelő képességét, ugyanakkor biztosítanánk a lakások megfelelő szellőzését is. Ezekből adódóan célszerű egy olyan automatikusan működő, szabályozott, kis energiafelhasználású szellőzési rendszer alkalmazása, mely ezeket a feltételeket tökéletesen teljesíti.
Ezekre ad megoldást az Aereco által kifejlesztett higroszabályozású szellőzési rendszer! A rendszer elemei a mindenkori belső páratartalom folyamatos érzékelésével, a tényleges szellőzési szükségleteknek megfelelően, helyiségenként optimalizálják, és automatikusan szabályozzák a légcserét.
Jó lenne, ha megtarthatnánk az épületek jó hőszigetelő képességét, ugyanakkor biztosítanánk a lakások megfelelő szellőzését is. Ezekből adódóan célszerű egy olyan automatikusan működő, szabályozott, kis energiafelhasználású szellőzési rendszer alkalmazása, mely ezeket a feltételeket tökéletesen teljesíti.
Ezekre ad megoldást az Aereco által kifejlesztett higroszabályozású szellőzési rendszer!
A rendszer elemei a mindenkori belső páratartalom folyamatos érzékelésével, a tényleges szellőzési szükségleteknek megfelelően, helyiségenként optimalizálják, és automatikusan szabályozzák a légcserét.


3. fotó: nappali szellőzési szükséglet 4. fotó: éjszakai szellőzési szükséglet

A rendszer részei légbevezetők, légbevezetők és központi ventilátorok. A higroszabályozású légbevezetőket egy lakótér esetén, a tartozódási terekbe (nappali, háló) építjük be. Külön említést érdemelnek a lakás nyílt égésterű gázkészülékei, ilyen pl. a gáztűzhely, a fali cirko, a gáz vízmelegítő, melyeknek a biztonságos működéshez elengedhetetlenül szükséges az égési levegő utánpótlása, mely a növelt minimum hozamú légbevezető elemekkel valósítható meg.  A rendszer további része az un. légelvezetők, melyek a kiszolgáló helyiségekben (fürdő, WC) kapnak helyet, és légcsatorna köti őket össze a folyamatos, szabályozott működésű, központi elszívó ventilátorral.
A hangsúly a folyamatosságon van, hiszen csak így biztosítható, hogy a pára optimális szinten maradjon.
A központi ventilátorok szabályozott üzemükkel pénztárcáinkat is kímélik, alacsony zajszintjükkel és hatékony működésükkel pedig a lakóterek komfortját megfelelően biztosítják.
Remélem sikerült rávilágítanom a mai korszerű építési technológiák és a szellőztetés kapcsolatára és arra, hogy mennyire fontos lakásaink szellőztetése. A szabályozott, folyamatos szellőztetés nem csak a páralecsapódás és penészedés megelőzéséhez, a gázkészülékek biztonságos üzeméhez elengedhetetlen, hanem ahhoz is szükséges, hogy mindig friss legyen a levegő otthonainkban.

 

Király Tamás
okl. gépészmérnök
Építővilág Plusz 2008 - Levegőt a lakásokba.pdf
 

Bio szennyeződések megjelenése -
A házi por és a poratka

Minden lakás levegőjében jelen van a házi por, amely a ruházatunkról, bútorokról, de legfőképpen a bőrünkről kerül oda. Az ember naponta mintegy 1,5 gramm szabad szemmel nem látható bőrpikkelyt szór szét a lakásban. Ez a mennyiség körülbelül egymillió poratka táplálására elegendő, akik szintén hozzájárulnak a házi por dúsításához, méghozzá az ürülékükkel. A poratkák ürüléke természetesen szintén a tüdőnkben landol, ez okolható a porallergia kialakulásáért. Természetesen itt is segít a szellőzőrendszer, mivel nő a lakás légcseréje, és csökken a relatív páratartalma. Az egy-két éve a szobánkban lévő párna súlyának 10%-át a már elhullott atkák és ezek ürüléke teszi ki, amely igen agresszív allergén. A házi poratka ürüléke miatt allergiás nátha, asztma vagy ekcémás elváltozás jöhet létre. Hogyan védekezhetünk a házi poratka ellen?

A köznyelvben házipor-allergiának nevezett betegség okozója valójában nem a házi por, de még nem is a házi poratka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt ürüléke. Ez az ürülék az, ami belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a házi poratka okoz leggyakrabban légúti allergiát. Házi poratka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókok közeli rokonságban álló élőlények. A házi poratkák fő táplálékát lakáson belül az ember elhalt, lehullt hámsejtei jelentik. Emiatt természetszerűleg ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejteink felhalmozódnak (ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok). Az emberről leváló naponta kb. 1,5 gramm, hám egymillió atka számára elegendő táplálék egy napra. 1 gramm porban akár 200 házi poratka is élhet.

Érdekes, hogy az emberi testfelületről közvetlenül lekerülő felhám az atka számára teljesen emészthetetlen, sőt annak zsírtartalma kifejezetten mérgező is rá nézve. Ezért az atka más, a felhámot előemésztő és annak zsiradékait lebontó élőlényekre van utalva, mint például a velük együtt élő egyes penészgomba fajok. A penészgombák által átalakított felhám már megfelelő az atka táplálkozására. azonban jelentős allergenitása miatt sok ember számára az egyik leghaszontalanabb élőlénnyé vált. A házi poratka a magas relatív páratartalmú 65-70% feletti környezetet és a 20-30°C közötti hőmérsékletet kedveli. A szellőző rendszerekkel könnyebben szabályozható a páratartalom.
 

Az allergiás megbetegedéseket a házi poratka ürülékében található fehérje váltja ki. Egy átlagos atka kb. 20 ürülék-gömböcskét helyez el naponta, ami azt jelenti, hogy az atkák néhány nap alatt a saját súlyuknak megfelelő súlyú ürüléket tudnak termelni.

A házi poratka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol a házi poratka ürüléke ekcémás elváltozást eredményezhet.


Szén-dioxid (CO2)

Elmondható, hogy a szennyezőanyagok közül az egyik kiemelt tényező az emberi metabolizmus mellékterméke, a szén-dioxid. A személyek közérzete romlik és koncentrálóképessége hanyatlik, mikor 2-3 órát töltenek olyan zárt térben, ahol a levegő CO2-koncentrációja 3000 ppm vagy magasabb. A szabad levegőn 400-500 ppm, a lakáson belül az 1000-1100 ppm még kimondottan jónak mondható, 2500 ppm-ig engedélyezett 3000-4000 ppm felett fejfájás ha még magasabb akkor szédülés, rosszullét, eszméletvesztés. Mivel a kilélegzett levegő CO2-tartalma jóval nagyobb, mint a bevezetett külső levegőé, ezért a zárt tér szén-dioxid-koncentrációja növekszik. Zárt terekben az előírt CO2-koncentrációt megfelelő frisslevegő-utánpótlással érhetjük el. A belső térben a CO2 koncentráció a külső tér levegőjéhez képest maximum 500 ppm-mel lehet magasabb. A szellőző rendszerek a kölső levegő hígításával próbálják a határérték alatt tartani a CO2 szintet.

Az ember által kilélegzett levegő körülbelül 3-4 százalék szén-dioxidot tartalmaz, aminek köszönhetően igen gyorsan képes felszaporodni a belső térben. A 0,15 százalék, a lakás levegőjének higiéniai határértéke. A"teljesen tiszta" levegő már egy óra elteltével annyi szén-dioxidot tartalmaz, a lakótérben hogy túllépi ezt a határértéket. Amíg a lakás levegőjének szén-dioxid koncentrációja nem haladja meg a 2,5 százalékot, addig nem ártalmas. Ha azonban eléri a 8 százalékot, fejfájás, szédülés, vérnyomás emelkedés léphet fel, 10 százalék felett pedig eszméletvesztés. Egy szellőző rendszer képes a higéniai határérték közelében tartani a co2 szintet.


RADON

A radon egy természetben előforduló radioaktív nemesgáz. Mindenhol találkozunk vele nap mint nap, még a szabadban is, ez belső térben a kevés légcsere miatt feldúsul.

Maga a radon viszonylag nagy koncentrációban sem ártalmas az egészségre, viszont a polónium, amely a radon származékos terméke, már annál inkább. Ez az anyag megtapad a házipor részecskéin, és azzal együtt a tüdőbe kerül, ahol rövid idő alatt el is bomlik. Ennek során alfa-sugárzás jön létre, amely nagyban hozzájárul az abnormális sejtek kialakulásához. A radon feldúsulását szellőzőrendszerek kiépítésével csökkenteni lehet.


MEGOLDÁS

  • A lakás levegőjének hőmérsékletét ha lehet tartsa 20°C körül vagy alatt!

  • Ügyeljen, hogy a lakás páratartalma ha lehet ne emelkedjen 65% fölé, ezt
    szellőző rendszerekkel lehet biztosítani.

  • A hálószoba legyen száraz, penészgombamentes!

  • Lakása ne legyen túlzsúfolva növényekkel!

  • Lehetőleg ne tartson akváriumot!

CSALÁDI HÁZAK SZELLŐZTETÉSE

Gépi szellőzés - egyedi megoldás családi házakhoz

A légcserét központi ventilátor(ok) munkája eredményezi(3). Akusztikus ventilátor alkalmazása esetén, az elhelyezhető álmennyezetben vagy akár egy beépített szekrényben is, amennyiben a ventilátor nem hangcsillapított kivitelű, úgy a tetőtérben.

A gépi elszívású higroszabályozású rendszerben a légcserét az egész épületben a vizes helységekből elszívott levegő indítja el. A frisslevegő a lakószobákba érkezik a légbevezetőkön(1), ennek szükséglet szerinti elosztása a szobák között csak akkor valósul meg, ha a légbevezetők páraérzékelősek. A ventilátor által elszívott levegő mennyiségét, a lakások vizes helyiségeiben a pillanatnyi szükségletek szerint pára-, illetve mozgásérzékelős légelvezetők szabályozzák, azaz a nagyobb szellőzési igényű helyiségekben intenzívebb lesz a szellőzés, mint a használaton kívüli helyiségekben
 


Hibrid szellőzés - egyedi megoldás családi házakhoz

A friss levegő beáramlását és a szennyezett levegő eltávolítását vagy a természetes kürtőhatás és szélhatás eredményezi - amennyiben ezek elégségesek - vagy a rásegítő ventilátor amely a gravitációs páraszabályozott légelvezető elemek segítségével a szükségletek szerinti szellőztetést biztosítja.
A frisslevegő páraérzékelős légbevezetőkön érkezik a lakóhelyiségekbe (nappali, hálók); a légelvezetés pedig a vizes helyiségekből (WC, fürdő, konyha) történik páraérzékelős légelvezetőkön keresztül. Ezek a részegységek lehetővé teszik a szellőzőlevegő optimális szabályozását, mégpedig egy-egy helyiség tényleges szükséglete szerint.
A hibrid szellőzés a huzatfokozó ventilátor kis fogyasztása, kis fordulatszáma és időszakos működése miatt kiváló választás. Előnye továbbá az egyszerű karbantartás, kis energiafelhasználás, csendes működés, hatékony légszállítás és megbízhatóság.


Gravitációs szellőzés - egyedi megoldás családi házakhoz

A gravitációs szellőzés a természet erejét (szélhatás és kürtőhatás) aknázza ki a légcsere megvalósításához. Ezek az erők nyomáskülönbséget hoznak létre a szellőzőkürtőkben, melynek hatására a lakásban termelt szennyezett levegő a kürtőn keresztül igyekszik távozni. Ahhoz, hogy az említett szennyezett levegőt el lehessen távolítani, a helyére friss levegőt kell beáramoltatni. A légutánpótlás a lakószobák (nappalik, hálószobák) nyílászáróiba vagy falszerkezeteibe épített higroszabályozású légbevezető elemeken keresztül valósul meg.
A légcsere során az elhasznált levegő a vizes, kiszolgáló helyiségekben (fürdő, WC, konyha) elhelyezett légelvezetőkön keresztül távozik, így a lakás levegőjének egésze átöblítésre kerül. A természetes vagy gravitációs szellőzés mértéke természetesen nagyban függ a külső és a belső körülményektől, a hőmérsékleti viszonyoktól és a szélhatástól, így annak szabályozása szükséges. A páraszabályozott rendszer azzal, hogy a belső páratartalmat érzékelve állítja be a szükséges légmennyiségeket, megfelelően reagál változó természeti hatásokra is. Ez a szellőzési mód nem csak energiatakarékos (nincs ventilátor), hanem előnye az alacsony zajszint (kis légsebességek) és az egyszerű karbantartás is.
 

SZELLŐZTETÉSI MEGOLDÁSOK CSALÁDI HÁZAK ESETÉBEN

  • Gépi szellőzés - egyedi megoldás családi házakhoz
     
  • Hibrid szellőzés - egyedi megoldás családi házakhoz
     
  • Gravitációs szellőzés - egyedi megoldás családi házakhoz
     

A szellőztető rendszer kiépítése átlagosan nem kerül többe, mint egy lakás kifestése. A pontos költség kiszámítására a felmérést követően kerül sor!

Bővebb információ:
+36 70 325 5715

TÖMBHÁZAK SZELLŐZTETÉSE

Panelépületek energiatakarékos szellőztetése

Energiatakarékos ventilátor a szellőztetésben

Amíg a régi, az épületekkel egyidős tetőventilátorok magas energiafogyasztása (370Wh/db) jelentősen megnöveli az épület üzemeltetési költségét, a modern Aereco - VBP szellőztető ventilátorok (15Wh/db) működéséhez elegendő 12 V egyenfeszültség. A VBP műszaki jellemzőiből adóan kisebb átalakításokkal, egyszerűen építhető ki a szabályozott, alacsony üzemletetési költségű szellőzési rendszer.
Mérési és számítási adatok bizonyítják, hogy a korábbi üzemelési költségek mintegy 80%-kal csökkenthetők.

A rendszer energiaellátása napelemekkel is megoldható, ezáltal a korábbi energiaszükséglet már 90-93%-a megtakarítható

A rendszer üzemeltetésére három alternatíva kínálkozik:
A ventilátor folyamatos üzeme esetén a működést a kisfeszültségű tápegységen keresztüli energiaellátás valósítja meg. Szakaszos, napi kb. 12 órás, időkapcsolóval vezérelt működés napelemekkel biztosítható, de ez esetben a működési órák száma akkumulátor rendszerbe történő illesztésével kitolható.

 Folyamatos üzemeltetés a napelem és a tápegység kombinációjával
A VBP egyszerre hatékony és energiatakarékos, egyenletessé teszi a szellőzést az épületszinteken, a helyiségekben folyamatos légcserét biztosít a nyári hónapokban és az átmeneti időszakokban is és természetesen megakadályozza a visszaáramlást.

Az alacsony működési nyomás miatt utólagos beépítés esetén a meglévő kürtők felhasználhatók.
A ventilátor lapátok egyedi kialakítása lehetővé teszi, hogy kikapcsolt állapotában ne jelentsen ellenállást: a járókerék lapátozása párhuzamos a hossztengellyel, vagyis az áramlással, bekapcsolt állapotban a nyomáskülönbséget a paláston elhelyezkedő álló lapátsor hozza létre. Ezért a hagyományos gravitációs kürtőszellőzés működőképes az esetleg kikapcsolt VBP huzatfokozó mellett is.

Alkalmazási lehetőségek

A VBP ventilátorok nem csak a régi ventilátorok helyettesítésére alkalmas, hanem hagyományos gravitációs kürtőkre is, ahol a kiegyenlített szellőzésre még inkább szükség van. Új építésű társasházak esetén már tervezési időszakban érdemes gondolkodni egy korszerű, akár napenergiával működtethető szellőzési megoldáson.
A fosszilis energiahordozók magas ára miatt nemcsak a lakóépületek, hanem középületek, szállodák üzemelési költségei is csökkenthetőek a modern szellőzőrendszer kiépítésével.

 


 


A Szakmai Zsűri döntése alapján a napelemmel kombinált VBP huzatfokozó ventilátor elnyerte a Hungarotherm 2009. kiállítás újdonságdíját.

Panelépületek felújítása során 90 % -kal csökkenthető a szellőző rendszer energiafelhasználása!

A felfelé kúszó energiaárak következtében egyre sürgetőbb korszerű, energiatakarékos technológiák alkalmazása, melyekkel jelentős megtakarítások érhetőek el.
A panelfelújítás alkalmával a régi szellőzőrendszer korszerűbbé tételével behozhatóak a hátrányok, úgy, hogy egyúttal a befektetett költségek rövid idejű megtérülésével lehet számolni.
Az iparosított technológiával készült lakásszám Magyarországon 800.000 körül van, melyekből kb. 500 ezer a panellakás, így hazánkban hozzávetőlegesen minden 5. ember iparosított technológiával készült lakásban lakik.
Amikor ezek az épületek készültek, az akkori energiaárak miatt még nem fektettek nagy hangsúlyt a lakások energiatakarékos üzemeltetésére, beleértve az akkor kiépített szellőzési rendszer technológiáját, ezen keresztül a működtetési költségeit is.
Manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap a megújuló energiaforrások alkalmazása, amelynek kiépítésére jelentős pályázati támogatás is nyerhető, ezzel tovább csökkenthetőek a korszerűsítés költségei.


Energiatakarékos ventilátor a szellőztetésben

Amíg a régi, az épületekkel egyidős tetőventilátorok magas energiafogyasztása (370Wh/db) jelentősen megnöveli az épület üzemeltetési költségét, a modern Aereco - VBP szellőztető ventilátorok (15Wh/db) működéséhez elegendő 12 V egyenfeszültség. A VBP műszaki jellemzőiből adóan kisebb átalakításokkal, egyszerűen építhető ki a szabályozott, alacsony üzemletetési költségű szellőzési rendszer.
Mérési és számítási adatok bizonyítják, hogy a korábbi üzemelési költségek mintegy 80%-kal csökkenthetők.

A rendszer energiaellátása napelemekkel is megoldható, ezáltal a korábbi energiaszükséglet már 90-93%-a megtakarítható.

A rendszer üzemeltetésére három alternatíva kínálkozik:

  • A ventilátor folyamatos üzeme esetén a működést a kisfeszültségű tápegységen keresztüli energiaellátás valósítja meg.

  • Szakaszos, napi kb. 12 órás, időkapcsolóval vezérelt működés napelemekkel biztosítható, de ez esetben a működési órák száma akkumulátor rendszerbe történő illesztésével kitolható.

  •  Folyamatos üzemeltetés a napelem és a tápegység kombinációjával

A VBP egyszerre hatékony és energiatakarékos, egyenletessé teszi a szellőzést az épületszinteken, a helyiségekben folyamatos légcserét biztosít a nyári hónapokban és az átmeneti időszakokban is és természetesen megakadályozza a visszaáramlást.

Az alacsony működési nyomás miatt utólagos beépítés esetén a meglévő kürtők felhasználhatók.
A ventilátor lapátok egyedi kialakítása lehetővé teszi, hogy kikapcsolt állapotában ne jelentsen ellenállást: a járókerék lapátozása párhuzamos a hossztengellyel, vagyis az áramlással, bekapcsolt állapotban a nyomáskülönbséget a paláston elhelyezkedő álló lapátsor hozza létre. Ezért a hagyományos gravitációs kürtőszellőzés működőképes az esetleg kikapcsolt VBP huzatfokozó mellett is.


Alkalmazási lehetőségek

A VBP ventilátorok nem csak a régi ventilátorok helyettesítésére alkalmas, hanem hagyományos gravitációs kürtőkre is, ahol a kiegyenlített szellőzésre még inkább szükség van. Új építésű társasházak esetén már tervezési időszakban érdemes gondolkodni egy korszerű, akár napenergiával működtethető szellőzési megoldáson.
A fosszilis energiahordozók magas ára miatt nemcsak a lakóépületek, hanem középületek, szállodák üzemelési költségei is csökkenthetőek a modern szellőzőrendszer kiépítésével.


 

Gépi szellőzés - közös megoldás társasházakhoz

Az épületben a légcserét egy központi ventilátor biztosítja (3). Ez elhelyezhető a tetőtérben vagy a tetőn. A gépi higroszabályozású rendszerben az egész épületben a helyiségek légcseréjét a szennyezett, vizes helységekből elszívott levegő indítja el. A frisslevegő a lakószobákba érkezik a légbevezető elemeken(1) keresztül, ennek szükséglet szerinti elosztása a szobák között csak akkor valósul meg, ha a légbevezetők páraérzékelősek. A ventilátor által elszívott levegő mennyiségét, a lakások vizes helyiségeiben a pillanatnyi szükségletek szerint pára-, illetve mozgásérzékelős légelvezetők szabályozzák, azaz a nagyobb szellőzési igényű helyiségekben intenzívebb lesz a szellőzés, mint a használaton kívüli helyiségekben.


 

Gépi szellőzés - közös megoldás lakásonként

Ennél a megoldásnál a ventilátor a lakásban bújik meg. Ez a megoldás egyformán alkalmazható családi házaknál és lakásoknál. A lakásban elhelyezett ventilátor előnye a könnyű karbantartás, és az egyénileg kontrollálható üzemelés. Az előzőekben leírtakhoz hasonlóan a levegő mozgatását ebben az esetben is a ventilátor (3) végzi. A gépi higroszabályozású rendszerben az egész lakásban a helyiségek légcseréjét a szennyezett, vizes helységekből elszívott levegő indítja el. A frisslevegő a lakószobákba érkezik a légbevezető elemeken(1) keresztül, ennek szükséglet szerinti elosztása a szobák között csak akkor valósul meg, ha a légbevezetők páraérzékelősek. A ventilátor által elszívott levegő mennyiségét, a lakások vizes helyiségeiben a pillanatnyi szükségletek szerint pára-, illetve mozgásérzékelős légelvezetők szabályozzák, azaz a nagyobb szellőzési igényű helyiségekben intenzívebb lesz a szellőzés, mint a használaton kívüli helyiségekben.


 

Gravitációs szellőzés - közös megoldás társasházakhoz

A gravitációs szellőzés a természet erejét (szélhatás és kürtőhatás) aknázza ki a légcsere megvalósításához családi házakban és társasházakban egyaránt. Ezek az erők nyomáskülönbséget hoznak létre a szellőzőkürtőkben (3), melynek hatására a lakásban termelt szennyezett levegő a kürtőn keresztül igyekszik távozni. Ahhoz, hogy az említett szennyezett levegőt el lehessen távolítani, a helyére friss levegőt kell beáramoltatni. A légutánpótlás a lakószobák (nappalik, hálószobák) nyílászáróiba vagy falszerkezeteibe épített higroszabályozású légbevezető elemeken(1) keresztül valósul meg .

A légcsere során az elhasznált levegő a vizes, kiszolgáló helyiségekben (fürdő, WC, konyha) elhelyezett légelvezetőkön(2) keresztül távozik, így a lakás levegőjének egésze átöblítésre kerül. A természetes vagy gravitációs szellőzés mértéke természetesen nagyban függ a külső és a belső körülményektől, a hőmérsékleti viszonyoktól és a szélhatástól, így annak szabályozása szükséges. A páraszabályozott rendszer azzal, hogy a belső páratartalmat érzékelve állítja be a szükséges légmennyiségeket, megfelelően reagál változó természeti hatásokra is. Ez a szellőzési mód nem csak energiatakarékos (nincs ventilátor), hanem előnye az alacsony zajszint (kis légsebességek) és az egyszerű karbantartás is.

GRAVITÁCIÓS RENDSZERŰ SZELLŐZTETÉS
CSALÁDI HÁZNÁL IS MEGOLDHATÓ!


 

Hibrid szellőzés - közös megoldás társasházakhoz

A hibrid szellőzés a gravitációs és gépi megoldások közötti középút, amely a gravitációs szellőzés részegységeiből és egy időszakosan, kis nyomáson működő huzatfokozó ventilátorból épül fel. A gépi rásegítésre csak azokban az időszakokban van szükség, amikor a természeti erők nem alakítanak ki a megfelelő légcseréhez szükséges nyomáskülönbséget. Automatikusan indul, kapcsolhatja egy hőmérséklet érzékelő termosztát, vagy egy nyomáskapcsoló.

A frisslevegő páraérzékelőkkel ellátott légbevezető elemeken érkezik a lakóhelyiségekbe (nappali, hálók); a légelvezetés pedig a vizes helyiségekből (WC, fürdő, konyha) történik páraérzékelős légelvezetőkön keresztül. Ezek a részegységek lehetővé teszik a szellőzőlevegő optimális szabályozását, mégpedig egy-egy helyiség szükséglete szerint.

A hibrid szellőzés szerencsésen egyesíti a természetes szellőzés előnyeit, az egyszerű karbantartást, a kis fogyasztást, a csöndes, megbízható működést, a gépi szellőzésre jellemző légszállítással.


 

SZELLŐZTETÉSI MEGOLDÁSOK TÖMBHÁZAK ESETÉBEN

A szellőztető rendszer kiépítése átlagosan nem kerül többe, mint egy lakás kifestése. A pontos költség kiszámítására a felmérést követően kerül sor!
Bővebb információ:
+36 70 325 5715

 
 
 
 

GYAKORI KÉRDÉSEK

Párásodnak a szobáim ablakai, penészedik a fal, mit tegyek?

A magas belső páratartalom amellett hogy rossz belső levegőminőséget okoz, a relatív hideg felületeken páralecsapódást eredményez. Ilyen pl.: a nyílászárók belső felülete, illetve a rosszul hőszigetelt falsarkok is. A páralecsapódás további következménye a penészesedés és a gombásodás.
A fenti problémán hatékony higroszabályozású szellőzési rendszer alkalmazásával segíthet, amely páratartalom függő légbevezetésből és légelvezetésből áll.


Beszerelhetünk légbevezető elemeket a fürdőszobába?

Rendszerint nem. Ezek a légbevezetők "rövidre zárnák" a szobák légbevezetését, amelyek így alulszellőztettek lennének és más szobák felé továbbítanák a fürdőszobában termelt párát. Ha a fürdőszobában nyílt égésterű gázkészülék üzemel, indokolt légbevezető elem elhelyezése. Ebben az esetben a szükséges darabszám és típus meghatározása tervezői feladat.


A páralecsapódás a fürdőszoba falfelületein jeleneik meg, hogyan előzhetjük meg a jelenséget?

A probléma nem szükségszerűen a fürdőszoba légelvezető egységének hiányából adódik, hanem többnyire annak megléte esetén is. A légelvezetés mellett biztosítani kell a légutánpótlást a lakószobákban elhelyezett légbevezető elemeken keresztül. A szobákból hiányoznak a levegő beáramlását biztosító légbevezető elemek. Csak a bevezetett levegő mennyiségével arányos szennyezett légmennyiséget lehet elvezetni. A nem megfelelő légbevezetés, vagy a lakásban nem kielégítő légáramlás, a vizes helyiségek alulszellőztetését eredményezheti.

Beszerelhetünk légbevezetőket a konyhába?

Villanytűzhely működésekor általában nem indokolt. Annak érdekében, hogy ne zárjuk "rövidre" a szobák légbevezetőinek működését, légelvezetőkkel meg kell oldani az elszívást, így nincs szükség külön légbevezető egységre. Abban az esetben, ha nyílt égésterű gázkészülék (gáztűzhely, vagy cirkó) működik a konyhában, akkor viszont indokolt légbevezető elem alkalmazása.


Milyen lépéseket kell megtennünk, annak érdekében, hogy az alkalmazott szellőztetés összeegyeztethető legyen a gázkészülékek működésével?

A gázkészülék működési elvétől függően többféle megoldás létezik. Abban az esetben, ha a gázkészülék zárt égésterű (pl. gázkazán), tehát az égéshez szükséges levegőt zárt rendszerben, kívülről a szabadból kapja, illetve az égésterméket a kéményen keresztül vezetik el, rendszerint nincs szükség a levegő beáramoltatására. Az adott helyiség szellőztetését a légelvezető elemek - összhangban a szobák légbevezető elemeinek működésével- biztosítják.
Amennyiben a gázkészülék kéménybe kötött, vagy kéménybe nem kötött, nyílt égésterű, az égési levegőmennyiség utánpótlásról gondoskodni kell. Ebben az esetben az adott helyiségekben szükséges lehet rögzített minimum hozamú nem lezárható kivitelű légbevezető elemek beépítése. A beáramoltatott levegő mennyiségnek eleget kell tenni az előírásoknak.


 

KÉPGALÉRIA - REFERENCIA MUNKÁINK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KAPCSOLAT


PENÉSZIRTÓK

www.peneszirtok.hu

Simon Attila E.V.
9600 Sárvár, Csallóköz u. 18.
Tel.: +36 70 325 5715

 

 

  

 

 

    Kövessen minket Facebook oldalunkon!
   
Tekintse meg vendégkönyvünk

Kérdése van?             peneszirtok@gmail.com         +36 70 325 5715

Copyright © 2018 Simon Attila E.V.         www.peneszirtok.hu           Minden jog fenntartva!